Ha az emberek egy kicsivel többet táncolnának,egy kicsivel többet énekelnének,egy kicsit őrültebbek lennének,áramlóbb lenne az energiájuk,és a problémáik lassanként eltűnnének.
Figyelj meg egy táncost - látni fogod,hogy energiajelenséggé válik, nincs többé kötött formája,nincs kerete... De csupán ha Te Magad táncolsz,akkor fogod megtudni,mi történik valójában. Eltűnik belül a fej: újra gyermekké válsz. Akkor nem gyártasz problémákat.
Táncosként egy roppant érdekes tény Rólam,hogy Én a saját ifjúságomnál abszolút leragadtam,vagyis egyszerűen nem tudok öregedni. Nekem valahogy mindig ott kell maradnom huszon /harmincas szinten,akár gondolkodásban,akár mentalitásban. Ez a téma a párkapcsolataim miatt jutott eszembe...
Tánc = egészség! Mindegy hány kg és hány éves vagy ha táncolsz örök életű maradsz. Mint tudjuk a tánc kortalan és súlytalan.
Az a bizonyos kor ami kivétel nélkül mindenkit érint. Emlékszem tavaly töltöttem be a 43. élet évemet,amit másokkal ellentétben Én nagyon vártam. Tudom bármennyire is furcsa ezt okan cikinek tartják,de mégis imádják a fiatalok,hiszen a tánc mellett rengeteg komoly dolgokkal is foglalkozom még egyébként,és talán a Tőlem tíz évvel fiatalabbak Számára Én sokkal de sokkal hitelesebb vagyok,ezért könnyebben elfogadják,ha mondjuk Én erről vagy éppen arról a témáról nyilatkozok.
Na de ha húsz évesen tenném ezt akkor " a tojáshéj még a fenéken " szindróma van...mit akarok okoskodni,amit ilyen szempontból nagyon szeretek hogy idősebb vagyok,mert könnyebben elfogadják azt amit közvetíteni vagy átadni szeretnék. A koromnak köszönhetően,egyszerűen kortalannak érzem Magam. Ebből a szempontből szeretem,hogy idősödök. Imádok komoly témákról beszélgetni,sőt szerintem szükség is van erre. Ennek ellenére meg tudok maradni a tánc parketten egy sexyyy, vagány,dögös,játékos kis csajszi,amit a közönség imád. De ha kell,akkor 43 éves,komoly Nőként is le tudok ülni beszélgetni. Szóval szerintem ezt szituáció szüli hogy éppen hány éves vagyok. És pont ezt szeretem Magamban,hogy a tánc során mindig az lehetek aki csak szeretnék. Párkapcsolat terén sem véletlen hogy inkább a Tőlem fiatalabb férfiakat részesítem elönyben,ami számomra egyáltalán nem visszatartó erő. Bevallom eleinte ez egy picit zavart,de csak addig amíg rá nem jöttem,hogy mindez simán sztereotípia. Nekem elsőre így a társadalom,a társadalmi elvárás ugrott be,valamint az hogy ha valaki fiatal, huuuuhhh akkor azt hagyjuk... Tapasztalatlan az élet minden terén,nem élte még ki Magát,hogy ehhez mit fognak szólni...stb.
Én ezt pár nap alatt lerendeztem Magammal ill. a párjaim / partnereim nagyon nagy segítségemre voltak ebben.
Leültem Velük egy órát beszélgetni,és azt mondtam,hogy ezt a sztereotípiát Én azonnal elvetem,hogy fiatalon nem tud valaki egy érett,komoly férfi lenni,hiszen
olyan érzelmi intelligenciával rendelkeznek. Nekem pl volt 12 évvel idősebb,ill.Velem egy idős párom,de ilyet még nem tapasztaltam egyikknél sem mint amit a Tőlem jóval fiatalabbaknál.
Azt tudni kell Rólam hogy Én a kis emlékkönyvemben / a naplómban mindig azt írtam hogy Nekem egy táncos párom lesz, Én egy táncos feleség leszek.
Nagyon nagy vágyam volt,és akkor hirtelen elvetettem,mert úgy voltam vele hogy a táncosok buták...suták...Aztán megismertem valakit, aki nem táncos,hanem dj...
Na már most a kérdés csak az hogy mindezt hogyan lehet összehangolni ??
Erre Én azt mondtam: ettől jobb páros nem létezik !! Ő napközben készül a fellépéseire,Én reggel elmegyek edzeni,táncot tanítani,és mire haza érek,addigra már Ő is végez,onnantól kezdve pedig a napunk összes többi része szabad,együtt vagyunk,ill vannak ugye a hétvégi fellépések ahová elkisérem,és bár fáradtan ugyan de ott vagyok az összesen.
Szóval ezt anno Én így is szerettem volna,hogy majd a tánc mellett fellépésekre fogok járni hétvégente,vagyis
eljárok az előadásaira,ami Neki egy erős háttértámogatást nyújt,és amikor vége rendezvénynek,reggel együtt haza megyünk és befekszünk az ágyba.
Hogy hol húzhatom meg a saját határaimat ? A mások dolga nem az Enyém. Nem baj ha valaki haragszik Rám. Mondhatok nemet is. Nem kell mindenkit megmentenem. Nem kell kitalálnom hogy kinek mi kell. Az Én dolgom a boldogságom. Senkit nem kell meggyőznöm. Jogom van az érzelmeimhez. Pont elég jó vagyok !!
Féltékenység ? Igen,nyilván egy természetes féltékenység lenne Benne,hiszen táncolok. Még pedig latin táncokat(bachata,salsa,kizomba). A tánc partnerem itt-ott megérinti a testem,de csak ahol és amennyire szükséges a mozdulatokhoz. Természetesen elvittem Magammal egy-egy ilyen próbára,ill. egy latin táncos party-kra ahol ott volt Mellettem,és láthatta hogy miket is szoktam csinállni,miről szól az Én életem. Azért szerettem volna hogy mindezt egyszer majd megnézze,hogy semmilyen kétely ne legyen a részéről,hogy Én ott ismerkedek a tánc parketten,tehát erről szó sincs.
Amíg a zene szól az ösztöneid uralnak de amint elhallgat,a tudatod ismét korlátoz.